Monday, April 13, 2020

CsorEsz Cooking Challenge: Soup

(Magyar fordításért gurulj le!)
I have been planning a cooking challenge on my blog for years now. The reason that I decided to get around to it now, is not only because I was forced to sit at home like most of the world during this quarantine time, but also because this exact quarantine made me realize how important it really is to know how to cook -- you cannot keep ordering food like there is no tomorrow.

I find it very lame if you cannot cook certain basic things at the age of 26. Don't matter if you are a boy or a girl: You have failed in my book. And I appreciate your sandwiches, your terrible scrambled egg, and that one incredibly hard dish that for some reason you decided to learn, but if making pasta is still a mystery, so we have a lot to learn!

Instead of giving you recipes, I want to give you tips, that someone between the ages of 25-30 should know like the back of their hands. Most importantly I want to make sure that you are no longer scared to go into the kitchen and take care of yourself! And the more tricks you learn, the easier it is gonna be to shop for yourself and healthier you are gonna get. So here we go!

Today's challenge: SOUP

When it comes to lunch my favorite mix of all time is to have a cup of soup with two sandwiches. That is it. There is something incredibly satisfying about having that hot soup that almost burns your mouth and then have a nice sandwich. I do not think I have to tell you how to make a sandwich, so we are just gonna assume that you have that figured out. What we have to talk about right now is the soup!

Before I get into the details, I will admit, it personally took me years to make soup because it just seemed such hard work and something that only my mom can make, and until I am a mom, this skill is just something that I will have to live without. However, when my relationship started to get serious I also started to feel worse about not knowing how to make soup... so much so that until I made my first batch I didn't even tell them that I never cooked it before. I no longer remember the bunch of excuses I made up to avoid cooking soup... I am only telling you this because I am not a culinary artist who wishes to lecture you on how much you have failed as a cook yourself, I feel it important to let you know that I also learned, step by step, dish by dish, to become better and learn new tricks. And if someone like me who is not a born chef able to learn and expand their knowledge so can anyone else. You just need to want it and get into the kitchen!

When you do your first soup just follow the recipe on the back of any packet of soup stock. I am telling you, the minute you learn how much spice is needed for one liter or water, the faster you can go nuts with it. And when you learn to make soup, you also understand why they have specific kind of pasta and noodles for certain dishes, and not everything is spaghetti-city (although, if that place exists, I would be happy to go there!).

From here on, you can divide your soups into three major categories:
1, the traditional: wherever you are from, that country has one very specific soup dish that every mom knows how to cook (or grandmother, let us not exclude anyone from the joys of cooking!). In Hungary we have goulash (gulyás), in the neighboring Romania they have ciorba, which changes from county to county, and well a good vegetable minestrone from Italy is also among the most famous traditional dishes. I do recommend that you learn your country's traditional soup first cause you might make a lot of friends who are not familiar with it, and at a small dinner it is great to have a cup of something that is bound to be a success. (You can click here to see a list of the many famous soup dishes based on country of origin, if you get excited to start off by learning these, here you go!)
2, Asian soups or exotic soups: Korean, Japanese, Taiwanese, Chinese, you name it, they all have different seasonings that I am sure you actually love to try out everything when you go out with friends. I think we do not appreciate how many Asian shops are actually at our disposal and how we can cook almost all the dishes we want in the comfort of our homes. Not to mention that there is just too much money spent on delivery fees and the paper and plastic waste we produce with it. I also think there is something very romantic about being acquainted with foreign cusines. Rice noodles taste very different from vermicelli that we in Hungary like to put in our soups (in Italy actually they often sell it as pasta for soup). And by exotic I just mean those kind of soups that you are made to believe that are impossible to remake at home. Of course, if you cannot get your hands on certain ingredients, I agree, it will never taste the same, but it is easy to make it be as close as possible to the original, just as long as you try. Not to mention, that a lot of Asian dishes use the broth as something to hold the dish together, and not something that you would have to consume. To understand and appreciate that broth, you need to start cooking different types as soon as you can.
3, your very own soup. The minute you try experimenting you will see what kind of vegetables you like, you don't like, how much it takes to cook chicken, red meat, or legumes like beans and lentils, just to mention a few. You will also be able to make sweet soups as entrées, in Hungary we have different fruit variants which are also served cold and on a hot summers day with some whipped cream it is to die for! I do believe that you will now agree, that this is a learning curve too, the more you do it, the better you become. As I said with breakfasts before too, the skills you learn about how much certain ingredients require to be ready on the stove will benefit you immensely when it comes to other dishes. 

Soup has become one of the easiest things I have ever learned to cook, I have one boiling on the stove right now. It takes a half an hour to make the easiest recipes, if you have the right spices, and well, a lot of salt. I think that an almost empty chicken soup with some vermicelli and meat is just as good as a vegetable minestrone filled with so many things you can barely find the broth, but once you do your taste buds will dance. The list of ingredients you can put into a soup is infinite, so allow yourself to dream and stop buying the powder one that just needs hot water... come on. You are better than that!

Now, get cooking! The challenge is going to be about eight entries over the month of April and I am going to give you as many tips as I can. Please, if you try out anything new just add it in the comments and let me know how it went! The quarantine is a perfect time for you to discover if you can or cannot cook. I do believe that everyone can learn how to cook, and if you have bought up all of those kilos of flour, you might as well learn what to do with them!
_ _ _ _ 

Már évek óta tervezek valamiféle főzős kihívást kitűzni a blogomra. Nem csak amiatt döntöttem úgy, hogy erre most kerítek sort, mert a karantén ideje alatt, a legtöbb emberhez hasonlóan én is itthon töltöm az időm nagy részét, hanem mert pont ez az időszak döbbentett rá, mennyire fontos, hogy tudjunk főzni. Végtére is, nem élhetünk rendelt kaján életünk végéig!

Nagyon gáznak gondolom, ha valaki nem képes megfőzni bizonyos alaprecepteket 26 éves korára. Ha ennyit sem tudsz, nem számít, fiú vagy-e, vagy lány, megbuktál az életképességi vizsgámon. Értékelem a szendvicseidet, a csapnivaló rántottádat és azt az egy elképesztően nyakatekert receptet, amit csak és kizárólag azért tanultál meg, hogy ritka alkalmakkor lenyűgözz másokat. De ha még mindig megszenvedsz egy egyszerű tésztafőzést, akkor bőven van mit tanulnod, haver!

Receptek helyett olyan főzőtippeket gyűjtöttem össze nektek, amiket egy 25-30 éves embernek illik kívülről fújni. Leginkább azt szeretném elérni ezzel, hogy ne stressznek éljétek meg, valahányszor be kell lépni a konyhába. Minél több trükköt tanultok, annál egyszerűbben tudtok bevásárolni is, és még az egészségetekre is jó hatással lehet. Csapjunk a lecsóba! 

Mai kihívásunk a LEVES

Ha ebédről van szó, a kedvenc kombóm egy csupor finom leves két szendviccsel. Ennyi. Valami miatt elképesztően jóleső és laktató egy forró leves után egy jó kis szendvics. Azt hiszem szendvicset csinálni talán senkit nem kell megtanítanom, úgy veszem, hogy azt már kisilabizáltátok. Amivel tehát foglalkozni fogunk most, az a leves.

Mielőtt belemennénk a részletekbe, be kell vallanom, hogy nekem is évekbe telt, mire rávettem magam a levesfőzésre. Kezdőként bonyolultnak is tűnt, olyasminek, amit csak anyukám képes jól csinálni, és azt gondoltam, hogy nem is lehetek képes jó levest főzni, amíg én nem leszek anyuka. De, amikor a kapcsolatom komolyabbá vált, elkezdtem rosszul érezni magam, hogy nem tudok levest főzni. Olyannyira, hogy mikor megfőztem életem első levesét, el se mertem mondani a vendégeimnek, hogy még sosem csináltam ilyet előtte.
Már nem is emlékszem arra a temérdek kifogásra, amiket kitaláltam magamnak, hogy ne kelljen levest főznöm. Mindezt azért mondom el, mert nem vagyok egy mesterszakács és nem akarok szentbeszédet tartani senkinek arról, hogyan vallott kudarcot a konyhában. Fontosnak tartom elmondani, hogy én is lépésről lépésre, fogásról fogásra tanultam meg a trükköket és lettem egyre jobb. És ha én, aki nem vagyok egy született séf, szélesíteni tudtam a tudásomat, akkor bárki más is képes rá. Csak akarnod kell, és belépni a konyhába!

Mikor az első levesedet főzöd, csak kövess egy bármilyen leveskészítmény  hátulján található receptet. Én mondom neked, amint megtanulod mennyi fűszer kell egy liter vízhez, már készen is állsz kreatívkodni. És ahogy jobban beletanulsz a levesfőzésbe, arra is rájössz, miért léteznek speciális tésztafajták erre a célra, hiszen nem minden út vezet spagetti-városba (bár, ha létezik ilyen hely, szívesen meglátogatnám).
Most az egyszerűség kedvéért három kategóriába fogjuk sorolni a leveseket:

1., A hagyományos: Bárhonnan is származol, az országodnak vagy régiódnak kell legyen egy specifikus levesfajtája, amit minden anyuka (vagy nagymama) ismer és el tud készíteni. Nálunk magyaroknál ilyen a gulyás, a szomszédos Romániában pedig a csorba, és mindkettőről tudni kell, hogy régiónként kicsit különbözik az elkészítésük. De ide, a hagyományos kategóriába tartozhat az olasz zöldséges minestrone is. Nagyon javaslom, hogy tanuld meg az országod hagyományos levesét, mert az ilyet jó érzés megfőzni a külföldi ismerősöknek, akik nem ismerik, az otthoni barátok esetében pedig mindig jólesik egy kis hazai melegség vacsorára. 
2., Ázsiai vagy egzotikus levesek: Koreai, japán, tajvani, kínai, és még ezer más ízvilág tartozik ide, amelyeket biztosan te is szeretsz kipróbálni, amikor vendéglőbe mentek a haverokkal. Szerintem nem értékeljük eléggé, hogy mennyiféle fűszer elérhető a keleti fűszerboltokban manapság, pedig a segítségükkel már szinte bármit megfőzhetünk, akár otthon is. Amiatt is jobb az ilyesmit megtanulni, mert így is rengeteget költünk rendelt kajákra, és emellett még csomó papír és műanyag szemetet is teremtünk vele. Ezen kívül van valami romantikus abban, ha valaki ismeri más kultúrák konyhaművészetét is. A rizstésztának merőben más íze van, mint a hagyományos cérnametéltnek, amit a magyar levesekhez használunk (és amit az olaszok csak levestésztaként árusítanak). Általában olyan leveseket szoktunk egzotikusnak nevezni, amikről azt gondoljuk, hogy képtelenség lehet otthon elkészíteni, de azért ez a feltevés sokszor nem igaz. Persze, ha nem sikerül beszerezned bizonyos összetevőket, akkor egyetértek, valóban nem lesz pontosan ugyanolyan íze, mint a vendéglőben. De azért meg lehet próbálni a lehető leghasonlóbb változatot megfőzni a meglévő hozzávalókból, és az is ugyanolyan jóleshet, mintha rendelted volna. Sok ázsiai levesnél a lé maga csak fűszeres töltőanyagnak számít, amit nem szoktak megenni. Ahhoz, hogy megértsd és értékelni tudd a lé fontosságát, érdemes minél többféle levessel kísérletezni.
3., A te saját levesed: Amint elkezdesz próbálkozni, látni fogod, milyen zöldségeket szeretsz vagy nem szeretsz használni, mennyi ideig tart megfőzni a csirkét, vöröshúst, vagy a hüvelyeseket, mint a bab és a lencse, csak hogy párat említsünk. Idővel képes leszel édes leveseket is elkészíteni előételnek. Nálunk Magyarországon sokféle gyümölcsleves variáció létezik, amelyeket hidegen, tejszínhabbal szoktunk tálalni meleg nyári napokon, és egyszerűen fantasztikusak!
Remélem érted már, hogy a levesfőzés egy tanulási folyamat, minél többet gyakorlod, annál jobb leszel benne. Ahogy azt már a reggelinél is említettem, később más ételeknél is hasznodra válhat, ha kitanulod, mennyi ideig tart, mire az egyes hozzávalók elkészülnek[A magyar fordítás barátnőm Hamvas Réka készítette!].

A leves azóta az egyik legegyszerűbb fogássá vált a repertoáromban, most is fő egy fazéknyi a tűzhelyemen, miközben ezt írom. Körülbelül fél óra alatt össze lehet dobni egy egyszerűbb receptet, ha megvannak hozzá a megfelelő fűszereid, és persze egy csomó só. Szerintem egy szinte üres csirkehúsleves cérnametélttel ugyanolyan finom tud lenni, mint egy zöldséges minestrone, ami annyira tele van minden jóval, hogy alig találni benne a levet (de ha megvan, az ízek táncra perdülnek a nyelveden). A levesbe főzhető összetevők listája végtelen, úgyhogy engedd szabadjára a fantáziád, és kérlek, ne vegyél több instant porlevest, amire csak forró vizet kell önteni! Ennél jobban érdemelsz!

Most pedig főzésre fel! A kihívás nyolc bejegyzésből áll majd, amelyeket június  folyamán teszek közzé, és igyekszem a lehető legtöbb tippet megosztani veletek. Ha kipróbálnád az ötleteimet, írd le kommentben, hogy sikerült! A karantén a legjobb időszak arra, hogy felfedezd, mennyire is tudsz főzni. Ha pedig nem tudsz, könnyen megtanulhatod. Felvásároltad az összes lisztet a boltban? Akkor itt az ideje megtanulni, mit is kezdj vele!

[A magyar fordítás barátnőm Hamvas Réka készítette!]

No comments:

Post a Comment