Wednesday, November 16, 2016

Viharban Ázott Sör

Nagyon sok részét bejártam már Európának, de nem az egész világot sajnos, de messze még a vége az utazásaimnak! Végül úgy döntöttem, hogy megosztom a középiskolai kalandjaim. Már írtam az utazásaimről ez előtt is, mint München és Velence, de mivel ezek a naplóbejegyzések mindig szembe jönnek, ezért gondoltam felrakom őket nosztalgiából, a barátaimnak és, hogy felidézzem a régi szép időket!
I have traveled all around Europe, not the world unfortunately, but I do have a bucket list! I decided to share my adventures from high school. I have previously written about my adventures, from Münich and Venice, but seeing that I have had these journal entries around I wanted to put them up, for nostalgia, for my friends and to just remember the good times.
Ho giá visto un gran bel parte d'Europa, anche se non tutto il mondo! Ogni tanto rileggo il mio diario dei anni superiori e mi viene sempre una dolce nostalgia quando ripenso ai camposcuola passati all'estero. Siccome ho giá scritto sul blog su altri viaggi, come Monaco o Venezia, volevo condividere anche queste.

2008

MÁJUS 17: Szombat reggel 6.-kor indultuk busszal, csak 8 óra volt, az nekem semmi. Az Edina ült mellettem, a tanárok mellett ültünk elöl. Az akkori 12B-vel mentünk, ahonnan csak egy embert ismertem (aki végül nem jött). Sebaj, oda értünk rendben, a szállásunk egy lakótelepi ház volt, ami gyakorlatilag éppen össze omlott. A 11. emeleten laktunk, Edinával és két másik osztálytársammal voltunk egy szobában, sikeresen női tanárok a jobb, férfi tanárok a bal oldalunkon. Elindultunk be a városba, a főtéren, Staroměstské náměstí, megnéztük az óra játékot majd sétáltunk tovább. Elindultunk az operaház felé és átmentünk a Károly hídon. Eléggé egyedi élmény volt. Nagyon szép és a kilátás mindegyik irányba káprázatos volt. Egyik osztálytársammal elkezdett yo-yozni és szedett össze aprót magának, a többiekkel csak leálltunk és hagytuk, hogy a kilátás magával vigyen. Vissza tértünk a főtérre és mi leváltunk a nagy csapattól és a szabad foglalkozás mellett csináltunk egy videót a Laci telefonján. Majd megtaláltam az egyetlen souvenir boltot, ahol olasz volt a tulaj a főtér mellett egy kis utcában. Vettem is egy pulcsit, „Czech drinking team”, szép narancs színe van és szerintem a holdról is látható. Kapásból a McDonald’sban már vettünk is sört, mint minden jó Európaiban, lehet kapni alkoholt! Holott nem lett volna szabad nekünk, a kémia tanár szerint, a többi tanár csak vállat vont és közölte velünk, hogy van szabad program, nem? Igazából csak azt akarták, hogy figyeljünk oda. Azért este még elmentünk, de hát, amennyi pénz volt nálunk csak egy korsót vettünk és el osztottunk öten, de talán attól még jobb íze lett! 
MÁJUS 18: Aznap reggelre rohadtul hideg lett. Eső volt és szél és majd megfagytunk… a templom, Katedrála Sv. Vita, és a lépcső a toronyba volt a két legjobb dolog mert addig sem fáztunk. Mázli volt, hogy vettem a pulcsit előző nap, mert így a másikat oda tudtam adni barátnőmnek. Persze így is felfáztunk valamennyire. Kis ázott verebek voltunk, akik összebújtak, míg a templom előtt várakoztunk. Angol tanárnőm, az esernyője alatt, nevetett rajtunk, de nekünk semmi vicces nem volt benne, főleg az előző napi 28 fok után meglepő váltás volt. Viszont fent a templom toronyból a borús szürke színek mellett is gyönyörű volt a város. A házak tetői olyan erős vöröses barna színben pompáztak, hogy semmilyen eső felhő nem tudtam volna elvenni a színüket! Visszamentünk a szállásra felmelegedni egy kellemes séta után, az eső és a szél abbamaradt, de a nap nem sütött, a többiek tovább mentek, ezért sok mindenről lemaradtunk, de legalább nem fáztunk már este, amikor visszamentünk a nagy búcsú vacsorára. A Malostranská metró megálló környékén voltunk, és a parton még fotóztuk a Károly hídat, szép volt más szemszögből látni! Az étteremben kedvesen többet kellet volna fizetni mert a perec, amit kiraktak (40 embernek) azt is felszámolták, holott nem kérte senki és nem is fogyasztottunk. Még volt program, de mi visszamentünk a szállásra Edinával, egyedül akartunk sétálni és metrózni. 
Este meg minden a feje tetejére állt: mindenki szerzett alkoholt az osztályból és mindenki úgy gondolta, hogy ezt a mi szobánkban akarják elfogyasztani, a két tanáros szoba között. Mi persze nem ittunk, mert azzal voltunk elfoglalva, hogy vigyázzunk senki se bukjon le. Egyik srác gatyájából kiesett egy vodkás üveg miközben az osztályfőnökkel beszélt (aki ezt szerencsére nem vette észre), egy másik lány meg le lett cseszve az ajtónk előtt (mert majdnem kiesett az ablakból), de az ajtó nem záródott jól ezért mindent hallottunk… Konkrétan ott álltam és tartottam, hogy ne vegyék észre és becsapni meg nem tudtam, mert az ugyanazt a végeredményt érte volna el. És utána még az üres üvegeket is ott hagyták, ami azért volt jó mert a kémia tanár szeretett benézni… az ágynemű tartóba rejtettük őket és már lélekben bocsánatot kértünk a takarító brigádtól vagy 100x, és jó is, hogy oda tettük mert a tanárok rálestek a szemetes kukára.
MÁJUS 19: A harmadik napon Telč-be mentünk, egy kisváros délre Prágától, már közel az Osztrák határhoz, ahol semmi se történt, mert elfelejtette a szervező, hogy hétfőn minden zárva van… szóval múzeumba nem mentünk, hanem pár órát elverhettünk, ahogyan akarunk egy gyönyörű, de teljesen üres kis városkában. A tanárok ingerültek voltak, mert miközben mi is rendet próbáltunk tartani a szobánkban, ők közben a felsőbb éveseket kapták el enyhén ittas állapotban. Tanárnőimet megnevettetve oda mentem, hogy megkaphatom-e a legjobban viselkedett diák díjat, mondták az enyém :D Edinával egy óriásit sétáltunk, ugyanis egy vár mellett voltunk, aminek hatalmas erdője volt, kis patak, amit az előző napi esőzések miatt szép nagyra nőtt és kóbor duci cicákat láttunk. Még vettem magamnak sörös korsót, de azon kívül már csak a haza jutásra gondoltunk. Ezek mellett jobb lett volna egy harmadik nap inkább Prágában maradunk, mert ekkora már visszajött a jó idő.

Fotóimat a kirándulásról itt megtalálod: https://www.flickr.com/photos/csoresz/albums/72157659835087911

1 comment: